Tartalom
A műtéti varrat kiszáradása komoly szövődmény, amelyben a varrat által egyesített seb szélei végül kinyílnak és eltávolodnak, növelve a fertőzés kockázatát és akadályozva a gyógyulást.
Bár viszonylag ritka, a dehiscence kockázata nagyobb az első 2 hétben és a hasi műtét után, mivel a gyógyulási folyamat még mindig korai stádiumban van.
Mivel ez súlyos szövődmény, valahányszor felmerül a gyanú, hogy a műtéti seb nyitva lehet, nagyon fontos, hogy azonnal menjen a kórházba, hogy orvos vagy nővér kiértékelje, szükség esetén megkezdve a kezelést.
A dehiscence fő jelei
A dehiszcencia legnyilvánvalóbb jele a műtéti seb részleges vagy teljes kinyílása, azonban ha a seb nehezen megfigyelhető helyen van, egyéb olyan jeleket kell megfigyelni, amelyeket mindig egy egészségügyi szakembernek kell értékelnie. :
- Duzzanat a helyén;
- Intenzív fájdalom;
- Genny kimenet;
- Túlzott hőérzet a sebben.
Azokban az esetekben, amikor a seb nem látható, megkérhet valaki mást, hogy nézzen meg a helyszínen, vagy használjon például tükröt.
Tekintse meg a műtét után megkövetelt főbb óvintézkedéseket a szövődmények elkerülése érdekében.
Mi okozhatja a dehiscenciát
A seb kiszáradásának fő oka a sebészeti seb helyén jelentkező megnövekedett nyomás, amely akkor fordulhat elő, ha az első hetekben túlzott fizikai erőfeszítéseket tesznek, vagy amikor nagyon gyakran köhögnek, vagy akár tüsszögnek, és a hely nincs megfelelően védve. , például.
Ezenkívül a túlsúlyos embereknél is nagyobb a dehiszkálás kockázata, különösen a hasi műtétek után, mivel a túlsúly és a zsír megnehezíti a seb széleinek összetapadását.
További tényezők, amelyek tovább növelhetik a dehiscence kockázatát, a dohányos lét, a vesebetegség, a cukorbetegség vagy akár az immunszuppressziót okozó betegség, mivel ezek a betegségek akadályozzák a gyógyulást.
Hogyan történik a kezelés
A dehiszkencia kezelését mindig a kórházban kell elkezdeni egy orvosnak vagy nővérnek, akinek fel kell mérnie a sebet és el kell döntenie a kezelés legjobb formáját.
A legtöbb esetben a kezelést antibiotikummal végzik a seb esetleges fertőzésének kiküszöbölésére, és fájdalomcsillapítókkal kezelik a fájdalmat. Ezenkívül a sebkötözést ápolónak kell elvégeznie, mivel fontos a felhasznált anyag típusának adaptálása, valamint az aszeptikus technika fenntartása.
Csak a legsúlyosabb esetekben lehet szükség ismételt műtétre a seb megtisztítására és újbóli lezárására.
Lehetséges szövődmények
Amikor a dehiscence kezelését nem korán kezdik meg, nagy a kizsigerelés veszélye, amikor a bőr alatti szervek kijönnek a sebből. Ez egy vészhelyzet, amelyet azonnal kezelni kell a kórházban, mivel nagyon megnő a generalizált fertőzés, sőt a szervelégtelenség kockázata.
Ezen túlmenően egy kiszáradás után nagyon valószínű, hogy a heg csúnyábbá és láthatóbbá válik, mivel a gyógyulási folyamat hosszabb ideig tart, és nagyobb területet foglal el a bőrön.
Hogyan lehet megakadályozni a dehiszcencia kialakulását
Bár a seb kiszáradása ritka szövődmény, amely szinte minden műtétnél előfordulhat, különösen a hason végzett műtéteknél, például a császármetszésnél.
Vannak azonban olyan óvintézkedések, amelyek csökkentik ezt a kockázatot, például:
- Tegyen nyomást a sebre: különösen, ha olyan mozgást kell végrehajtani, amely fokozott nyomást okoz a helyen, például köhögés, tüsszögés, nevetés vagy hányás;
- Kerülje a székrekedést: ez nagyon fontos tipp a hasi műtétek posztoperatív periódusában, mivel az ürülék felhalmozódása növeli a nyomást a hasban, befolyásolva a sebet. Így naponta legalább 2 liter vizet kell inni, és rostban gazdag ételeket kell fogyasztani, például gyümölcsöt és zöldséget;
- Kerülje az erőfeszítéseket: főleg az első 2 hétben, vagy az orvos utasításainak megfelelően;
- Kerülje a seb helyének nedvesítését az első 2 hét során: növeli a fertőzések kockázatát, amelyek végül gyengítik a bőrt.
Ezenkívül tanácsos a sebet megfelelően kezelni egy ápolónőnél például egy egészségügyi központban, mivel ez lehetővé teszi a hely rendszeres felmérését, valamint a legmegfelelőbb anyagok használatát.